A ma gyülekezete

A település társadalma, összetétele, valláshoz való viszonyulása

Biharugra község mezőgazdaságból élő, határszéli kisközség. Lakossága elöregedő, létszámban folyamatosan fogy. Egy évtized alatt több, mint 200 fővel csökkent a község lakossága, s 2014. január 1-én 968 fő körül volt a biharugrai állandó lakcím szerint nyilvántartottak száma. Közülük kb. 60 fő az, aki már évek, esetleg évtizedek (!) óta nem Biharugrán lakik, hanem más településeken, de ideiglenes lakcímen (albérlet, stb.) bejelentve.
A népesség fogyásának okai között az elköltözés van első helyen, s azt követi az elhalálozás. Gyermek 2013-ban mindössze 3 született, s Biharugrán eltemettetett összesen 13 fő. A népesség öregedése a következő években várhatóan rohamos lesz. Ugyanis a községnek nincs megtartó ereje.
A középiskolát, vagy annál magasabb fokú iskolát végzett fiatalok közül szinte senki nem marad Biharugrán. A mezőgazdaságból a biharugrai viszonyok között csak kevesen élhetnek meg. A nem túl magas AK értékű földek terméshozama egyébként sem biztosíthat nagy jövedelmet, ehhez társul a Halgazdaság hanyatlása, TSZ megszünése. A mezőgazdaság hanyatlását – és ezzel a mezőgazdaságból élők létbizonytalanságát – fokozta az elmúlt esztendők időjárásából következő különösen is gyenge termésátlag. Így növekszik a késztetés az elvándorlásra.
Elvándorolni azonban elsősorban a tehetősebbek és a család nélkül élők tudnak. Ugyanis az ingatlanárak között összemérhetetlen különbség van Biharugra és a környező városok között. Községünkben a belterületi ingatlanok magyar állampolgárok számára gyakorlatilag eladhatatlanok. Viszont az utóbbi években több mint 50 belterületi ingatlant vásároltak meg román állampolgárok.
A rendszeresen bérből és fizetésből élők száma kb.120 fő. A többi keresőképes korú lakos vagy mezőgazdasági vállalkozó, vagy munkanélküli, vagy rokkantnyugdíjas. Sokan csupán idénymunkából és különféle szociális támogatásból élnek. Mindezek is okai annak, hogy a lakosság átlagos életszínvonala folyamatosan csökken, esetleg stagnál, s továbbra is legalább 20-25%-ra tehető a tartósan szegények (jóval a létminimum alatt élők) száma.
Amennyiben a jelenlegi folyamatokban nem következik be igen jelentős változás, akkor a község lakossága 20 éven belül akár a felére is csökkenhet. Jelentősen megnő az időskorú eltartottak, miközben minimálisra csökken a gyerekek száma. Jelentősen megnő azok száma, akik gondozást igényelnek öregkorukra. Többségük családja távol él, így ők egyedül, vagy betegeskedő társukkal együtt fognak itt élni. Ez nemcsak a szociális ellátás számára hoz jelentős feladatokat, de az egyházközség számára is. A 60 év feletti lakosság már most több, mint 35 %-át teszi ki az összlakosságnak.
Az ő egyházi ellátásuk egyre kevésbé szorulhat “csak” lelkigondozásra.
A községben két nagyobb felekezet található, a több évszázados múltra visszatekintő református egyház és az egy évszázados múlttal rendelkező baptista egyház. Mindkét gyülekezet szerkezeti felépítése, istentiszteleti rendje és a falu népességéhez való viszonya tradicionálisnak mondható. Jelenleg egyik sem tud átütő erővel missziót végezni a községben. Kapcsolatuk jónak mondható, s jelenleg inkább az összefogás jellemző rá.
Rajtuk kívül misszionálni kezdtek jehova tanúi is.
A fiatalok vallásosságára jellemző, hogy a hittanoktatáson túl szinte semmi kapcsolatot nem tartanak a gyülekezetekkel. Ugyanakkor jelentős teret nyert körükben a mágikus-animisztikus hitvilág, s divat az okkultizmussal való foglalkozás. A konfirmáció után egy-két évvel gyakorlatilag mindegyikük kapcsolata megszűnik az aktív gyülekezettel.Az aktív gyülekezet összetétele, lelki élete

Az egyházközséghez tartozók száma a következőképpen alakul: 2014. január 1-én a nyilvántartott egyháztagok száma ___ fő. Azok, akik az utóbbi öt évben legalább egyszer hozzájárultak az egyházközség fenntartásához adományukkal,___-en vannak. 2013-ben fenntartói járulékot fizetett ___ fő. A választói névjegyzékben van: 62 fő.
A templomba járók közül a nyugdíjasok aránya: 50 %, a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya: ___ %, a felső fokú végzettséggel is rendelkezők aránya ___ %. A templomba is járó egyháztagok közül 22 % a férfi, 78 % a nő.
Az aktív gyülekezet jelentős része olvassa rendszeresen a Bibliát. Diakóniai munkára, adakozásra készségesek, de a gyülekezeten belüli szeretetszolgálat még nem nyert igazán teret.
Ugyanakkor egyre több az öntudatos református keresztyén és nő a rendszeres imaéletet élők száma.

Mik a gyülekezet jó tulajdonságai, miért lehet hálát adni?

Gyülekezeti termünk korszerű, kényelmes, s nagy ünnepeken megfelelő méretű.
Technikai felszereltségünk kielégítő.
A szomszédos településekhez viszonyítva jónak mondható a rendszeresen templomba járók számának aránya a település összlakosságához mérten.

Mik a gyülekezet árnyoldalai, amin a jövőben változtatni kell?

A nyilvántartott egyháztagok közül csak kevesen érdeklődnek ténylegesen az egyházközség élete, szolgálata iránt. Gyakorlatilag az egyház szolgálatát csak temetéskor igénylik. Szinte nincs keresztelés. A 2013. évben ___ esküvő volt Biharugrán, közülük 2 pár kérte házasságára Isten áldását.
Nincs gondozva a templomba nem járó lakosság.

Milyen irányba fejlődött a gyülekezet az elmúlt években?

Külső feltételek terén: Technikai eszközökkel gyarapodott egyházközségünk, amiket igen jól fel lehet használni a hétköznapi szolgálatban. A parókia teljes felújításon esett át. Megépült az új, korszerű és kényelmes gyülekezeti termünk. Rendezettebbé vált a templom és a parókia környezete.
Lelki élet terén: Elevenedőben van az istentiszteletre járó közösség. Jobban figyelünk egymásra, s egyre többen érzik feladatuknak, hogy környezetükkel is megosszák az istentiszteleti alkalmakon kapottakat. Ezzel együtt többek életében elmélyültebb lett a hit- és bibliaismeret. Énekkar alakult, amelyik nagyobb alkalmakon rendszeresen szolgál a gyülekezetben.

Milyen megvalósítható és megvalósítandó célt tűz ki az egyházközség maga elé az elkövetkezendő évben?

A templomos gyülekezet rendszeres gondozása. A nyilvántartott egyháztagok nagyobb fokú elérése.

Milyen célt tűz ki az egyházközség maga elé a következő öt évben?

1. A gyermekek, fiatalok, középkorúak felé való misszió kiterjesztése.
2. A gyülekezeti közösségbe minél többek beépítése.