Biharugra község mezőgazdaságból élő, határszéli kisközség. Lakossága elöregedő, létszámban folyamatosan fogy. Egy évtized alatt több, mint 200 fővel csökkent a község lakossága, s 2010. január 1-én ___ fő körül volt a biharugrai állandó lakcím szerint nyilvántartottak száma. Közülük kb. 60 fő az, aki már évek, esetleg évtizedek (!) óta nem Biharugrán lakik, hanem más településeken, de ideiglenes lakcímen (albérlet, stb.) bejelentve. 2010. január 1-én az ún. állandó népesség ___ fő volt, a lakónépesség csak ___ fő!
      A népesség fogyásának okai között az elköltözés van első helyen, s azt követi az elhalálozás. Gyermek 2010-ben mindössze ___ született, s Biharugrán eltemettetett összesen ___ fő. A népesség öregedése a következő években várhatóan rohamos lesz. Ugyanis a községnek nincs megtartó ereje.
      A középiskolát, vagy annál magasabb fokú iskolát végzett fiatalok közül szinte senki nem marad Biharugrán. A mezőgazdaságból a biharugrai viszonyok között csak kevesen élhetnek meg. A nem túl magas AK értékű földek terméshozama egyébként sem biztosíthat nagy jövedelmet, ehhez társul a Halgazdaság hanyatlása, TSZ megszünése. A mezőgazdaság hanyatlását - és ezzel a mezőgazdaságból élők létbizonytalanságát - fokozta az elmúlt esztendők időjárásából következő különösen is gyenge termésátlag. Így növekszik a késztetés az elvándorlásra.
      Elvándorolni azonban elsősorban a tehetősebbek és a család nélkül élők tudnak. Ugyanis az ingatlanárak között összemérhetetlen különbség van Biharugra és a környező városok között. Községünkben a belterületi ingatlanok magyar állampolgárok számára gyakorlatilag eladhatatlanok. Viszont az utóbbi 2-3 évben több mint 50 belterületi ingatlant vásároltak meg román állampolgárok.
      A rendszeresen bérből és fizetésből élők száma kb.___ fő. A többi keresőképes korú lakos vagy mezőgazdasági vállalkozó, vagy munkanélküli, vagy rokkantnyugdíjas. Sokan csupán idénymunkából és különféle szociális támogatásból élnek. Mindezek is okai annak, hogy a lakosság átlagos életszínvonala folyamatosan csökken, esetleg stagnál, s továbbra is legalább 5-10%-ra tehető a tartósan szegények (jóval a létminimum alatt élők) száma.
      Amennyiben a jelenlegi folyamatokban nem következik be igen jelentős változás, akkor a község lakossága 20 éven belül akár a felére is csökkenhet. Jelentősen megnő az időskorú eltartottak, miközben minimálisra csökken a gyerekek száma. Jelentősen megnő azok száma, akik gondozást igényelnek öregkorukra. Többségük családja távol él, így ők egyedül, vagy betegeskedő társukkal együtt fognak itt élni. Ez nemcsak a szociális ellátás számára hoz jelentős feladatokat, de az egyházközség számára is. A 60 év feletti lakosság már most több, mint ___ %-át teszi ki az összlakosságnak.
      Az ő egyházi ellátásuk egyre kevésbé szorulhat "csak" lelkigondozásra.
      A községben két nagyobb felekezet található, a több évszázados múltra visszatekintő református egyház és az egy évszázados múlttal rendelkező baptista egyház. Mindkét gyülekezet szerkezeti felépítése, istentiszteleti rendje és a falu népességéhez való viszonya tradicionálisnak mondható. Jelenleg egyik sem tud átütő erővel missziót végezni a községben. Kapcsolatuk jónak mondható, s jelenleg inkább az összefogás jellemző rá.
      Rajtuk kívül misszionálni kezdett a hit gyülekezete, a hetednapos adventisták és a jehova tanúi is. Egyiknek sincs egyelőre tömegbázisa.
      A fiatalok vallásosságára jellemző, hogy a hittanoktatáson túl szinte semmi kapcsolatot nem tartanak a gyülekezetekkel. Ugyanakkor jelentős teret nyert körükben a mágikus-animisztikus hitvilág, s divat az okkultizmussal való foglalkozás. A konfirmáció után egy-két évvel gyakorlatilag mindegyikük kapcsolata megszűnik az aktív gyülekezettel.