Kedves Testvérek!
      Keresztelő János, a pusztában prédikált. Az emberek akkor is és ma is, kétféleképpen reagálnak Isten igéjére. Vannak, akik magukba szállnak és bűnbánattal kérdezik: "Mit cselekedjek, hogy Istennek tetsző életem legyen?" Vannak, akik csak távolról szemlélődnek, kíváncsiak, de nem érinti meg őket az ige. Vannak, akiknek az egész csak egy látványosság, egy szép ceremónia, de semmi több. Vajon te melyik csoportba tartozol? Ott van-e a szívedben a vágy, az Istennek tetsző élet után? Látod-e bűneidet és azt, hogy ha Isten nem könyörül rajtad, menthetetlenül elveszel? Akik látták, azokat János megkeresztelte. Azok beálltak a bűnösök hosszú sorába és János elé állva megvallották hangosan a bűneiket, aztán alámerültek a vízbe. Nem lehetett könnyű akkor sem és nem könnyű ma sem vállalni azt, hogy előlépek a tömegből, az ismeretlenségből, és beállok a bűnösök közé, akik Istentől várnak kegyelmet. Ma is, aki megkeresztelkedik és elindul az Isten házába, tulajdonképpen ezt vállalja. Aki ezt teszi, az vállalja, hogy bűnös és kéri, hogy Isten kegyelme törölje el a bűneit. Ez azonban, csak a hívő élet kezdete, nem a befejezése. Mit sem érne az, amit mi teszünk, ha Jézus nem keresztelkedett volna meg. A mi keresztségünk titka, ereje, az Ö keresztségében van. Ezért vizsgáljuk meg ezt a keresztséget, nézzük meg, mit tanít nekünk Jézus Krisztus keresztsége?
      Három nagyon fontos dolgot tesz Jézus, amikor megkeresztelkedik, aminek mélyre ható üzente van. Erre válaszként az Atya is három mennyei pecséttel igazolja Szent Fiát. Nézzük egyenként melyek ezek?
      Mit tett Jézus először? Beállt a bűnösök sorába. Közénk állt, közösséget vállalt velünk, bűnbánó, bűnvalló emberekkel. Ez a mi reménységünk. Amikor János elé állt, néma maradt, nem mondott semmit, mert Neki nem voltak bűnei. Mégis közénk állt, velünk vállalt közösséget és nem azokkal, akik távolról szemlélődtek, akik igaznak gondolták magukat. Amikor a bűnvallók közé lépsz, olyan emberek közé lépsz, akik közt ott találod Jézust. Jézussal akarsz találkozni? Ne menj az igazak, a tökéletesek közé, akik állandóan magukat mentegetik és magyarázzák a bűnt. Jézus nincs közöttük. Jézust azok közt találod, akik magukba szállnak, bánkódnak vétkeik miatt és Istentől várnak mindent. Érdemes-e közénk állni? Érdemes, mert aki nem áll a bűnvallók közé, az kint marad az Isten Országából.
      A második, amit Jézus tett, hogy alámerült a vízben. A víz, a Bibliában az életet és a halált jelenti. Ha megiszod; élet, ha elmerülsz benne; halál. Itt a halálnak a jelképe a víz. Jézus ezzel a tettével azt mondja, hogy én kész vagyok nem csak közéjük állni, hanem meghalni is értük. Ők nem tudnak semmit tenni magukért, mert a bűn zsoldja a halál, de helyettük engem sújts ítéleteddel Atyám. Vállalom helyettük a bűn igazságos ítéletét a halált. A mi bűnbánatunk, bűnvallásunk, keresztségünk, igyekezetünk semmit nem érne, ha Jézus nem ment volna bele a Jordánba, nem vállalta volna mindazt, amit ezzel a keresztséggel a tudomásunkra hozott. Azóta, számunkra a keresztség vize nemcsak a halál jelképe, hanem Jézus bűnt eltörlő vérének a jelképe is. Olyan mélyre merült a halál vizében, amilyen mélyre süllyedt az emberiség az idők folyamán. Latrok és gyilkosok között feszítették meg, hogy senki se érezhesse azt, hogy az ő bűnére nincs bocsánat.
      A harmadik, amit tett, hogy imádkozott. Jézus egész földi élete imádság, amelyben azért 'könyörög, hogy az Atya ne minket, hanem őt sújtsa ítéletével bűneink miatt. Még a kereszten is azt kérte; "Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek." Ma is, szüntelen közben jár értünk az Atya jobbján, ezért vagyunk még itt.
      Lehetetlen, hogy össze ne törjön a szívünk, ekkora szeretet, önfeláldozás, kegyelem láttán.
Jézus cselekedetére válaszként, Isten is tesz valamit.
      Az első, amit Isten tesz, hogy megnyitja az eget. Kinyílik a Menny kapuja. Addig, amíg az emberek vallották a bűneiket és keresztelkedtek, nem nyílt meg az ég. Csak Jézus imádságára, cselekedetére nyílott meg az ég. Hiába minden bűnbánat, hit, jóakarat, vallásos cselekedet, imádság, kegyesség Jézus nélkül. A Jézus nélküli hit és kegyesség semmit nem ér. Jézus nélkül beszélhetek én Istenhez, ostromolhatom az eget, imáim visszahullnak a fejemre, mert zárva van az ég. Csak Jézusnak, Jézusért nyílik meg az ég. Oda csak azok mehetnek be, akik Jézussal vannak. Atyánk akkor hallgat meg és akkor enged Maga elé, ha Jézus nevében kérek és jövök hozzá. Akkor meghallgat és maga elé enged engem is, mint fiát.
      A második, amit Isten tesz, hogy elküldi Szentlelkét. Alászáll Jézusra a Lélek. Ha Krisztusért már előttünk is megnyílt az ég, könyöröghetünk mi is a Szentlélek ajándékáért. Szentlélek nélkül, nem értjük és nem szeretjük Isten ajándékait. Még az Igét sem tudjuk jól érteni. A Szentlélek világosítja meg az Igét, az Ige pedig az értelmünket. A Szentlélek tesz alkalmassá a bizonyságtévő, hitvalló életre. A Szentlélek ad üdvbizonyosságot. Szabad és kell nekünk a Szentlélekért imádkoznunk.
      A harmadik, amit Isten tesz, hogy adja az Ö Igéjét. "Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm." Isten, itt bemutatja a világ Megváltóját. Elmondja világosan, hogy Ö másban nem gyönyörködik. Budhában, Mohamedben, Krisnában, a szentekben, az egyházakban, még bennünk sem gyönyörködik, csak egyedül Jézus Krisztusban. Isten csak akkor gyönyörködik bennünk, ha mi hiszünk az Ö fiában, Jézus Krisztusban. Ha mi Benne és Ö mibennünk van Lelke által, akkor mi is Isten fiai és lányai vagyunk és gyönyörködik bennünk az Isten. Jézus nélkül, Jézuson kívül, Isten haragja marad rajtunk. Aki Jézusban van, az úgy is kifejezésre juttatja ezt, hogy Jézus földi testének, az anyaszentegyháznak is tagja lesz. Jézusban lenni azt is jelenti, hogy az egyházban lenni, a gyülekezetben lenni, a hívők közösségében lenni, mert ahol a Fő, ott vannak a tagok is. Akinek a szívében ott van Jézus Lelke, aki Isten gyermekévé lesz, annak Isten adja az ő személyre szóló igéjét is. Igével erősíti, tanácsolja, feddi, inti, bátorítja Isten az övéit.
      Jézus eggyé lett velünk és azt akarja, hogy mi is legyünk egyé vele hit által az ő halálában és feltámadásában. Azt akarja, hogy mi is haljunk meg a bűnnek, naponként öldököljük meg magunkban mindazt, ami testi, világi, ami nem kedves előtte. Jézus azt akarja, hogy kezdjünk el harcolni az Ö Lelkének ereje által a mi legnagyobb ellenségünkkel, önmagunkkal. Azt akarja, hogy kezdjünk el új életben járni, kezdjük el Öt követni. A keresztyén élet nem más, mint önmegtagadás, kereszthordozás és Jézuskövetés. A keresztyén ember életében is két korszaka különböztethető meg, akárcsak az emberiség történelmében. Van egy Krisztus előtti és egy Krisztus utáni korszak. Látod-e élesen elkülönül ni életedben ezt a két korszakot. Észre veszik-e, látják-e a változást rajtad az emberek? Jézus mindent megtett érted, a legnagyobb kegyelemmel és szeretettel ajándékozott meg téged. Lehetetlen, hogy ez a kegyelem ne indítsa szívedet hálára, szeretetre, engedelmességre. Jézussal nem folytathatjuk ugyanazt az életet, amit eddig éltünk. Ha rá figyelünk és Neki engedelmeskedünk, egyre jobban elváltozunk az Ö képére. Újra Istenképűek leszünk, Öt képviselhetjük itt a földön, az Ö dicsőségére élhetünk. Segítsen bennünket az Isten abban, hogy így lehessen a mi életünkben is. Ámen.