Biharugrán 2006 óta tartanak a reformátusok gyülekezeti csendes napot, a testvérgyülekezetekkel közösen, amelyen korábban csak az egyház elöljárók, a presbitérium tagjai vettek részt. Ettől az évtől kezdődően úgy döntöttek, hogy a gyülekezet is részt vehet a rendezvényen.
Ebben az esztendőben ötödik esztendeje, hogy a Trianoni szerződések után, 2009-ben újra megalakult az egységes Magyar Református Egyház. Így kínálkozik arra is lehetőség, hogy a történelmi Magyarország területén élő református lelkészek különféle nagyobb nehézségek nélkül teljesíthessenek szolgálatot a magyarlakta településeken, határainkon innen és túl is. Biharugrán, a korábban Belényessokolyoson szolgálatot teljesített református lelkipásztor, a falu gyülekezeti csendes napjára, meghívta régi egyházközségét is, így közel 80 fő találkozott az Árpád kori alapokon nyugvó községben.
Biharugrán 2006 óta tartanak a reformátusok gyülekezeti csendes napot, a testvérgyülekezetekkel közösen, amelyen korábban csak az egyház elöljárók, a presbitérium tagjai vettek részt. Ettől az évtől kezdődően úgy döntöttek, hogy a gyülekezet is részt vehet a rendezvényen. Bár két országban, mégis nagyon közel él egymáshoz a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Az idei csendes napon Biharugrára érkezett a csokalyi, a biharszentjánosi, a belényessonkolyosi és a körösjánosfalvi református gyülekezet küldöttsége.
Szabó Árpád Csaba biharugrai református lelkész elmondta, hogy a határ-menti magyar falvak összetartozásában a vallás, a közös hitélet nagyon fontos. A községekben a rendszeres vasárnapi istentisztelet, az esküvők, a keresztelők, a keresztség összetartást hoz magával, amit az egységes Magyar Református Egyház támogatásával gyakorolhatnak a gyülekezetek. Ezek a települések lassan 100 éve élnek egymástól elvágva. Segíteni kell a közösségeket és ebben meg kell erősíteni az embereket.
A találkozás nem könnyű, hiszen a vendégeknek most is nagyot kellett kerülni, hiszen hiába készült el mind magyar, mind román oldalról a Körösnagyharsány-Körösszeg határátkelő, megnyitása évek óta húzódik. Most is egy autónak kellett visszafordulnia, szinte a biharugrai határból, mert a két út 10 méter híján megszakadt, pedig egyes térképek már feltüntetik.
A gyülekezeti csendes napot nyitó áhítatot követően, a keresztségről tartottak előadást, majd ebéd után beszélgetések, kis csoportos foglakozásokat követően bemutatták a vendégeknek Biharugrát. A tiszteletesen kívül a falu orvosa is Nagyváradról érkezett és rajtuk kívül közel 40 házhelyet Erdélyből érkezett családok vásároltak meg.
Biharugrán, a református templomban 4 egyházközség 4 református lelkésze és a presbitérium találkozott. Szabó Árpád Csaba biharugrai református lelkész elmondta, hogy a mai református egyháznak éppen úgy, ahogy korábban is, nagy kihívások előtt kell megmutatnia, hogy az egyház alapítása során megfogalmazódott folyamatos változás mellett, a tartalom sohasem változhat.
Szabó Árpád Csaba elmondta, hogy Biharugrán a vasárnapi istentiszteletek alatt a legkisebbekkel külön foglalkoznak, hogy a nagyobb gyermekektől kezdve egészen a falu elöljárói, idősei számára is tudjanak útravalót adni, hétről hétre. Az egyház ma már nem zárt kapuk, szigorú dogmák között működik. A kisgyermekek számára szerveznek táborokat, újra lehet játszani a templomkertben, amely terveik szerint szintén megújul.
Van-e mérlegelése egy református lelkésznek abban, hogy ki vállalhassa a keresztséget és ki milyen korban vehesse fel? Ebben és más témában értekeztek, beszélgettek ismerték meg egymást Biharugrán a Belényessonkolyosról, Csokalyról, Biharszentjánosról, Körösjánosfalváról érkezett reformátusok.
A vendégeket jó biharugrai szokás szerint vendégül látták, számukra a falu egyik legjobb szakácsa, Rózsa Kálmán főzött, aki a Rádió7-nek elmondta, hogy egy tábla füstölt szalonnát olvasztott ki, majd a zsíron megfuttatta a hagymát, abban feloldotta a fűszerpaprikát és a tűzről levéve, rögtön beleforgatva a marhahúst, főzte készre az ebédet.
Vígh Ilona polgármestere (FIDESZ-KDNP) a gyülekezeti csendes nappal kapcsolatosan elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy a határon innen és túl lévő magyar községek felvették egymással a kapcsolatot, hogy ez élő, mindenféle támogatás nélkül működő kapcsolat. Ezek a lépések mind azt bizonyítják, hogy igen is van létjogosultsága a Körösnagyharsány-Körösszeg között 10 méter híján megakadt, évek óta álló határnyitásnak. Megtudtuk, hogy ezekre a civil kezdeményezésekre építve a Körös-Sárrét Helyi Akció csoport, helyi leader közösség felvette a határon túli leader közösséggel a kapcsolatot. Ebben az első lépésben már is sikerült 17 millió forintot lehívni az európai uniós forrásokból. Vígh Ilona elmondta, hogy a határ menti magyar lakta községeket újra össze kell kapcsolni. Biharugrához legközelebb egyetem, Nagyváradon található, amely alig 16 kilométert jelentene a falu és kistérség életében és évtizedekre meghatározná a fejlődési irányokat. Ezt az Európai Unió más tagállamokban is támogatja, élni kell ezzel Biharugrának is.
Forrás: Szilágyi Bay Péter
http://promenad.hu/cikk/gyulekezeti-csendes-nap-biharugran-145401